A vállízület arthrosisa meglehetősen gyakori probléma, amellyel sok beteg szembesül, különösen idősebb korban. A vállízület arthrosisának kialakulása következtében a felkarcsont fejének porcszövete és a vele artikuláló lapocka ízületi ürege érintett. A porcszövet károsodása és gyengülése a csontstruktúrák megváltozásához és deformációjához vezet.
A vállízület arthrosisának okai
A vállízület arthrosisának leggyakoribb okai a vállízület fokozott terhelése és a korábbi sérülések: intraartikuláris törések, diszlokációk, zúzódások. Az arthrosis kialakulását az érrendszeri betegségek és a fizikai inaktivitás elősegíthetik, amelyek megzavarják az ízület normális táplálkozását.

Néha a vállízület arthrosisa egyidejű betegségek következményeként alakul ki: pikkelysömör, köszvény, fertőző ízületi gyulladás és mások.
A vállízület arthrosisának tünetei
A vállízület arthrosisának kialakulása hosszú ideig tarthat. Az első szakaszokban a betegség általában nem nyilvánul meg. De egy bizonyos ponton az első tünetek még mindig megjelennek. Általában az ízület fokozott terhelése vagy hipotermia után fordulnak elő.
A fő tünet a fájdalom, amely a vállízület mozgásával fokozódik. A kellemetlen érzések átterjedhetnek az egész karra. Az ízületben végzett mozgások során gyakran kattanó vagy ropogtató hang hallható.
A fájdalom eleinte csak mozgás közben érezhető, de az arthrosis későbbi szakaszában már nyugalomban is zavarja. A betegség súlyosbodásakor és az arthrosis későbbi szakaszaiban a beteg nem tudja szabadon forgatni és elrabolni a karját. A vállízület arthrosisának utolsó szakasza a beteg rokkantságához vezet: az ízület nagymértékben deformálódik és gyakorlatilag mozdulatlan. Az embernek kényszerhelyzetben kell tartania a kezét, ami a legkevésbé fájdalmas számára. Ez a szakasz azonban ritka előfordulás.
A vállízület arthrosisának kezelése
A vállízület arthrosisának kezelése konzervatív vagy sebészeti módszerekkel történhet.
A konzervatív kezelés magában foglalja a kondroprotektorok kinevezését, amelyek segítenek helyreállítani a porcszövetet és megállítani annak pusztulását. Az exacerbációk során nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket írnak fel a fájdalom enyhítésére és a gyulladás enyhítésére. A kortikoszteroidok, amelyeket injekcióként alkalmaznak az érintett területen, segítenek a súlyos gyulladás leküzdésében. A vállízület arthrosisában gyakran kenőcsöket és géleket is használnak.
Speciális ortéziseket is használnak a vállízület immobilizálására és kíméletes rezsimre. Ha továbbra is terheli a vállövet, az arthrosis kialakulását a korai szakaszban nem lehet megállítani. A kezelés fontos szempontjai a fizikoterápia, a masszázs és a fizioterápia.
A vállízület arthrosisának sebészeti kezelését ritkán végezzük az előrehaladott arthrosis formáinak alacsony prevalenciája miatt. Ez abból áll, hogy a vállízületet és a szomszédos lapocka ízületet protézisre cserélik.






















